A munkajog területén az EU egyes uniós országok szakpolitikai munkáját egészíti ki, minimumkövetelményeket szab meg, jogszabályokat (irányelveket) fogad el, amelyekben meghatározza a minimumszabályokat

  • a munka- és foglalkoztatási körülmények,
  • valamint a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció tekintetében. 2022. augusztusától fontos változások várhatóak Magyarországon a munkajogi szabályokat érintően, két fontos munkajogi tárgyú EU irányelvet kellett átvenni: az Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről; és a szülők, gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelveket.
  • A 2019/1152-es irányelv az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről

Magyarország tekintetében kiemelendő változás, hogy a munkavállalót előre, időben értesíteni kell a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről is. Az irányelv érinti a munkáltatói tájékoztatási kötelezettséget. A tájékoztatásnak mindenképpen ki kell térnie többek között a munkavégzés helyére, a kölcsönzött munkavállalók esetében a kölcsönvevő vállalkozás megnevezésére, a munkaviszony tekintetében a munkáltató és a munkavállaló által betartandó eljárást (beleértve a formai követelményeket és a felmondási idők tartamát). Ha a munkarend egyáltalán nem vagy többnyire nem kiszámítható, a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a változó munkaidő-beosztás elvéről (az időszakokról, amelyben a munkavállaló munkavégzésre kötelezhető), a garantált fizetett órák számáról és a garantált órákon kívül végzett munka munkabéréről. A tájékoztató átadásának határideje 15 napról 7 napra csökken.

A próbaidő szabályozásában is változás várható: határozott idejű munkaviszony esetén a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a próbaidő hossza arányos legyen a szerződés várható időtartamával és a munka jellegével. Továbbá kivételes jelleggel a munkáltatók hosszabb próbaidőről is rendelkezhetnek, ha ezt a munka jellege indokolja vagy erre a munkavállaló érdekében kerül sor. Azokban az esetekben, amikor a munkavállaló a próbaidő alatt távol volt a munkahelyétől, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a próbaidőt meg lehessen hosszabbítani egy, a távollét hosszának megfelelő időtartammal.

További munkaviszony létesítése, párhuzamos foglalkoztatás tekintetében Magyarországnak biztosítania kell, hogy a munkáltatók ne akadályozhassák meg a munkavállalókat abban, hogy másik munkáltatónál is munkát vállaljanak a munkáltatóval meghatározott munkaidő-beosztás idején kívül, és hogy a munkavállalók ezért ne részesüljenek hátrányos bánásmódban. Azonban hazánk különböző feltételeket határozhat meg az összeférhetetlenségi korlátozások munkáltatók általi alkalmazására, mint az egészség és biztonság, az üzleti titkok védelme céljából.

  • A szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló 2019/1158-as irányelv

Szintén 2022. augusztustól alkalmazni kell ‘A szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló 2019/1158-as irányelvet’ is.  Legalább tíz nap apasági szabadság jár gyermek születése esetén. Az apasági szabadsághoz való jog nem tehető függővé a munkában töltött idő tartamától vagy a szolgálati idő hosszától. Továbbá a szülők részéről a gyermek nyolcéves koráig kérvényezhető a rugalmas munkafeltételek alkalmazása. A hozzátartozójukat gondozók pedig évente legalább 5 nap szabadságra jogosultak. A fenti jogok gyakorlása miatt a munkavállalókat hátrány nem érheti.

A felsorolt várható módosításokra tekintettel a munkáltatóknak előzetesen felül kell vizsgálni a használatban lévő munkaügyi iratmintákat, át kell gondolni a belső HR folyamatokat.

ÖSSZEFOGLALVA

A tárgyi Mt. módosítás szabályozási háttere:

– a szociális jogok európai pillére

– 2019/1152 (EU) irányelv

– 2019/1158 (EU) irányelv

Milyen konkrét változások várhatók?

– tájékoztatási kötelezettség (Mt. 46. §) tartalma, határideje

– próbaidő szabályai

– kiszámítható munkaidő-beosztás

– az apa szabadság módosítása

– a szülői szabadság változásai